Meghoztam a 6. részt:))) Juuuj, annyira igyekeztem, hogy tetsszen nektek:) Remélem nem rontottam el:) <33 Érezzétek jól magatokat, nagyon-nagyon, mert a nyárnak nemsokára vége:(( :o Igen, én sem örülök neki:// De a mottóm: "Élj a mának!" És igen:) Ezt tesszük:))<3 Ja, és még valami:) Mint látjátok, hogy ha erre
<-----
balra néztek, akkor fel lehet iratkozni a blogomra.. Szóval, ha szeretnéd követni a banda és Kelsey életét, akkor kérlek, kérlek, iratkozz fel:')<3
U.i.: komizzatok, nagyon kérlek titeket:( Szeretném tudni, hogyan tetszik a blogom:)<3
Puszi: Kata xxx
Kelsey szemszöge
Miután megtisztítottam magam Malik csokitámadásától, átöltöztem, és szomorúan pillantottam ki az ablakon.
- Máris kezd sötétedni- motyogtam lehangoltam. Sosem szerettem az éjszakákat. Főleg, ha vihar van. Brr. Na, az a legrosszabb. Mert akkor villámlik, mennydörög, meg minden.. Én meg egyedül, a szobámban, és egyre csak azon kattog az agyam, hogy a halkan sikongatás, és a borzongás vajon tünete-e a klausztrofóbiának.
Amint ezen gondolkodtam, égett szag csapta meg az orromat. Riadtan vágtattam le a lépcsőn, egyenesen a szürke füstfelhőbe.
- Mi a frász van itt?- tártam szét tehetetlenül a karomat, majd a szám elé téve a pólómat, utat törtem magamnak a füstben.
- Harold süt!- hallottam Louis nevetős hangját.
- Nyissunk ablakot- fuldoklott Liam, mire szélesre tárta az ablakot.
- Mi a...- folytatni próbáltam, csakhogy nem tudtam. Ugyanis Harry a pultra "dobta" (inkább gyorsan tette...) a tepsit, amiben a szénné égett "sütemény" bomladozott elemeire.- Miért nem vártatok meg?- értetlenkedtem, amint elszállt a füst, tudtam levegőt venni és láttam a srácokat.
- Mittom' én- tárta szét röhögve a karját Hazz.- Éhesek voltunk.
A szememet forgatva hallgattam, ahogy összeröhögnek a srácok.
- Remélem örültök, mert nincs több kaja- figyelmeztettem őket.
- Mi?- kapta fel a fejét riadtan Niall, mire Lou röhögve a vállára csapott.
- Nyugi van- intette le vihogva.- Annyi kajánk van, hogy a fél világ jól tudna belőle lakni.
- De süti már nincs- húztam össze résnyire a szemem, és ledobtam magam a kanapéra.
- Áh, azt túl éljük- legyintett Hazz, mire gyilkos pillantást vetettem rá. A többiek amúgy igen jó poénnak tartották, mert percekig röhögtek, szünet nélkül. Ami már kezdett kellemetlenné válni. Legalábbis számomra.
Viszont Zayn nem sokkal később lerobogott a lépcsőn. Mélyet sóhajtottam, mert úgy éreztem, megérkezett a megváltás. Csakhogy. Zayn ahelyett, hogy oldotta volna a feszültséget, ahogy én kigondoltam, halál ügyesen orra esett a felgyűrődött szőnyegben. Ettől nemhogy nem hagyták abba a fiúk a röhögést, hanem még jobban rákezdtek; Harry a sütőbe kapaszkodott, nehogy elessen, Niall egész egyszerűen lehemperedett a földre, és felhúzott térdekkel röhögött, Louis végigterült az asztalon, Liam pedig a térdére támaszkodott, miközben a hasát markolászta. Ja igen, és Zayn pedig a földön fetrengett röhögve. Azaz. Ott maradt. És hogy mit csináltam ez alatt én? Nos. Mivel körülöttem mindenki megőrülni készült, ezért én is beálltam a sorba; a kanapén végigterülve azt se tudtam, mit kezdjek magammal. Mindenem nevetett, nem bírta abbahagyni. Gyanítom, a srácok is így voltak ezzel, mert köbö két perc elteltével is ugyanott tartottunk.
- Én..ezt.- lihegve próbáltam a szavakhoz levegőt venni.- ...ezt nem ...nem bírom- a hasamat fogva ültem fel, és gyorsan megtöröltem a szememet.- Besírtam tőletek- közöltem velük.
- Mittom' én- tárta szét röhögve a karját Hazz.- Éhesek voltunk.
A szememet forgatva hallgattam, ahogy összeröhögnek a srácok.
- Remélem örültök, mert nincs több kaja- figyelmeztettem őket.
- Mi?- kapta fel a fejét riadtan Niall, mire Lou röhögve a vállára csapott.
- Nyugi van- intette le vihogva.- Annyi kajánk van, hogy a fél világ jól tudna belőle lakni.
- De süti már nincs- húztam össze résnyire a szemem, és ledobtam magam a kanapéra.
- Áh, azt túl éljük- legyintett Hazz, mire gyilkos pillantást vetettem rá. A többiek amúgy igen jó poénnak tartották, mert percekig röhögtek, szünet nélkül. Ami már kezdett kellemetlenné válni. Legalábbis számomra.
Viszont Zayn nem sokkal később lerobogott a lépcsőn. Mélyet sóhajtottam, mert úgy éreztem, megérkezett a megváltás. Csakhogy. Zayn ahelyett, hogy oldotta volna a feszültséget, ahogy én kigondoltam, halál ügyesen orra esett a felgyűrődött szőnyegben. Ettől nemhogy nem hagyták abba a fiúk a röhögést, hanem még jobban rákezdtek; Harry a sütőbe kapaszkodott, nehogy elessen, Niall egész egyszerűen lehemperedett a földre, és felhúzott térdekkel röhögött, Louis végigterült az asztalon, Liam pedig a térdére támaszkodott, miközben a hasát markolászta. Ja igen, és Zayn pedig a földön fetrengett röhögve. Azaz. Ott maradt. És hogy mit csináltam ez alatt én? Nos. Mivel körülöttem mindenki megőrülni készült, ezért én is beálltam a sorba; a kanapén végigterülve azt se tudtam, mit kezdjek magammal. Mindenem nevetett, nem bírta abbahagyni. Gyanítom, a srácok is így voltak ezzel, mert köbö két perc elteltével is ugyanott tartottunk.
- Én..ezt.- lihegve próbáltam a szavakhoz levegőt venni.- ...ezt nem ...nem bírom- a hasamat fogva ültem fel, és gyorsan megtöröltem a szememet.- Besírtam tőletek- közöltem velük.
Hangosan lihegve próbáltunk visszaállni a normális üzemmódba, és Zayn is felkelt a földről, végre valahára, majd mellém vágta magát.
- Fáj a hasam- jelentette ki Nialler, mire csak felnevettünk.
- Nézzünk valami filmet- vetett fel Zayn.
- Nincsen semmi romantikus- figyelmeztetett Lou, mikor nyitottam a számat, hogy a Csillagainkban a hibát javasoljam.
- Pedig az nem is romantikus- füllentettem elég bénán.
- Kelsey- nézett rám Zayn.- Az az évtized legromantikusabb filmje!
- Honnan tudod, te szerencsétlen?- röhögött rá Harry, mire újra kirobbant belőlünk a röhögés.
- Oké, akkor valami mást- csapta össze a tenyerét Liam.
- Sci-fi- kiáltotta be Niall.
A srácok vígan bólogattak, én viszont egy párnával ajándékoztam meg a szöszit.- Neeee!
- Vaaagy- tette fel a kezét Louis.- Amiben van egy kis nyálas szerelem is.
- Ha ezt Eleanor hallaná- ingatta "csalódottan" a fejét Harry, mire Lou taszított egyet rajta.
- Neeem, ez jó ötlet- mosolyodtam el.
- Féktelenül?- kérdezte hirtelen Zayn.- Van benne minden: akció meg szerelem.
- Nem is rossz ötlet- töprengett Liam.
- Nézzük!- kiáltotta diadalittasan Niall.
Erre Liam odaugrott mellém, a többiek pedig a velünk szemben lévő kanapén helyezkedtek el.
- Ha mindenki itt van- szólaltam meg.- Akkor ki indítja el a filmet?
- Kő-papír-ollózzunk- ajánlotta Zayn.
Mindannyian előrenyújtottuk a kezünket. Elmondtuk, amit el kellett, és bemutattuk a kis formát a kezünkkel.
- Ez mit jelent?- kérdezte röhögve Liam.
- Na várjunk- mondtam "okosan".- Hogyha Harry-nek papírja van, akkor kiüti vele Niall-t, akinél kő van. Viszont Niall kiüti Liam-et, mert a kő erősebb az ollónál. Viszont az én ollóm meg vágja Zayn papírját, aki üti Louis kövét. Fogalmam sincs, mi van itt ilyenkor...
- Oké, ezt hagyjuk- legyintett röhögve Liam.
- Ajj, akkor majd én- álltam fel lassan, hogy a többieknek legyen idejük még megállítani. Á. Eszük ágában sem volt.- Igen. Meg fogom találni! Nem kell segítség!
- Akkor jó- mosolygott rám Zayn, majd felröhögött.
- Hol vannak a filmek?- kérdeztem, beletörődve sanyarú sorsomba.
- Asszem' én néztem utoljára- vonogatta a vállát Malik.- Menj a szobámba, ott lesz, a tévé alatt.
- Oké- mondtam, miközben elhúztam az orromat. A fiúk még egyszer, utoljára kiröhögtek, aztán felszaladtam az arab srác szobájába.
- Fáj a hasam- jelentette ki Nialler, mire csak felnevettünk.
- Nézzünk valami filmet- vetett fel Zayn.
- Nincsen semmi romantikus- figyelmeztetett Lou, mikor nyitottam a számat, hogy a Csillagainkban a hibát javasoljam.
- Pedig az nem is romantikus- füllentettem elég bénán.
- Kelsey- nézett rám Zayn.- Az az évtized legromantikusabb filmje!
- Honnan tudod, te szerencsétlen?- röhögött rá Harry, mire újra kirobbant belőlünk a röhögés.
- Oké, akkor valami mást- csapta össze a tenyerét Liam.
- Sci-fi- kiáltotta be Niall.
A srácok vígan bólogattak, én viszont egy párnával ajándékoztam meg a szöszit.- Neeee!
- Vaaagy- tette fel a kezét Louis.- Amiben van egy kis nyálas szerelem is.
- Ha ezt Eleanor hallaná- ingatta "csalódottan" a fejét Harry, mire Lou taszított egyet rajta.
- Neeem, ez jó ötlet- mosolyodtam el.
- Féktelenül?- kérdezte hirtelen Zayn.- Van benne minden: akció meg szerelem.
- Nem is rossz ötlet- töprengett Liam.
- Nézzük!- kiáltotta diadalittasan Niall.
Erre Liam odaugrott mellém, a többiek pedig a velünk szemben lévő kanapén helyezkedtek el.
- Ha mindenki itt van- szólaltam meg.- Akkor ki indítja el a filmet?
- Kő-papír-ollózzunk- ajánlotta Zayn.
Mindannyian előrenyújtottuk a kezünket. Elmondtuk, amit el kellett, és bemutattuk a kis formát a kezünkkel.
- Ez mit jelent?- kérdezte röhögve Liam.
- Na várjunk- mondtam "okosan".- Hogyha Harry-nek papírja van, akkor kiüti vele Niall-t, akinél kő van. Viszont Niall kiüti Liam-et, mert a kő erősebb az ollónál. Viszont az én ollóm meg vágja Zayn papírját, aki üti Louis kövét. Fogalmam sincs, mi van itt ilyenkor...
- Oké, ezt hagyjuk- legyintett röhögve Liam.
- Ajj, akkor majd én- álltam fel lassan, hogy a többieknek legyen idejük még megállítani. Á. Eszük ágában sem volt.- Igen. Meg fogom találni! Nem kell segítség!
- Akkor jó- mosolygott rám Zayn, majd felröhögött.
- Hol vannak a filmek?- kérdeztem, beletörődve sanyarú sorsomba.
- Asszem' én néztem utoljára- vonogatta a vállát Malik.- Menj a szobámba, ott lesz, a tévé alatt.
- Oké- mondtam, miközben elhúztam az orromat. A fiúk még egyszer, utoljára kiröhögtek, aztán felszaladtam az arab srác szobájába.
Amint beléptem, az az ismerős illat megremegtette a gyomromat. Mindennek Zayn szaga volt. Óvatosan lehuppantam a tévéje elé, és kihúztam a CD-kel tömött fiókot. Ujjaimat végigfuttattam mindegyiknek a gerincén. Olyan jól ismert filmek találtak itt nyugovóhelyet, mint például az Apafej, de olyan régi klasszist is láttam, mint az 50 első randi. Erősen gyanítottam, hogy ez nem Zayn CD-je volt...
Végül a kezem megállapodott az említett filmél. Megragadtam és kirántottam a többi közül. Épp indultam volna vissza a nappaliba, amikor a tévé tetején megpillantottam egy fotót. Zayn és Perrie volt rajta. Mind a kettejük arcán széles mosoly terült el, és igazán boldognak tűntek. A szívem összefacsarodott, amikor tudatosult bennem, hogy Zayn-t milyen csúnyán megbántotta ez a gyönyörű lány.
Aztán nagy nehezen leértem a srácokhoz, akik már szörnyen unhatták az agyukat, ugyanis Niall-ön röhögtek, aki fennhangon olvasott valami szótárból.
- Hát- szólaltam meg hirtelen, mire felém kapták a fejüket.- Azt hiszem, az unalomnak tényleg nincs határa...
- Siethettél volna- hunyorított rám Louis.- Unalmunkban latin szavakat tanultunk.
- Örülök- nevettem fel, majd gyorsan betettem a cédét. A film pedig elindult...
Őszintén. Imádtam. Nagyon tetszett. De komolyan! A srácok viszont nem hitték el, mert mikor vége lett, nemes egyszerűen fejen dobtak egy párnával (Louis), kiröhögtek (Niall), együtt érezve, és kicsit idegesítően bólogattak (Hazz), a hajamat borzolták össze "pajkosan" (Zayn), vagy nemes egyszerűséggel a combomra csaptak (Liam).
- Pedig tényleg tetszett- bizonygattam.
- Elhisszük- kacsintott rám Lou.
- Mennyi az idő?- kérdezte Niall. Liam elővette a telefonját, és a képernyőre pillantva mondta:
- Fél tizenkettő lesz.
- Hú- bólintott Zayn.- Késő van.
- Kit érdekel? Együnk répát!- kiáltott fel Lou, és a hűtőhöz vágtatott, majd azt feltépte, és egy komplett répacsokorral tért vissza.- Ki kér?- lobogtatta körbe vigyorogva.
Végül a kezem megállapodott az említett filmél. Megragadtam és kirántottam a többi közül. Épp indultam volna vissza a nappaliba, amikor a tévé tetején megpillantottam egy fotót. Zayn és Perrie volt rajta. Mind a kettejük arcán széles mosoly terült el, és igazán boldognak tűntek. A szívem összefacsarodott, amikor tudatosult bennem, hogy Zayn-t milyen csúnyán megbántotta ez a gyönyörű lány.
Aztán nagy nehezen leértem a srácokhoz, akik már szörnyen unhatták az agyukat, ugyanis Niall-ön röhögtek, aki fennhangon olvasott valami szótárból.
- Hát- szólaltam meg hirtelen, mire felém kapták a fejüket.- Azt hiszem, az unalomnak tényleg nincs határa...
- Siethettél volna- hunyorított rám Louis.- Unalmunkban latin szavakat tanultunk.
- Örülök- nevettem fel, majd gyorsan betettem a cédét. A film pedig elindult...
Őszintén. Imádtam. Nagyon tetszett. De komolyan! A srácok viszont nem hitték el, mert mikor vége lett, nemes egyszerűen fejen dobtak egy párnával (Louis), kiröhögtek (Niall), együtt érezve, és kicsit idegesítően bólogattak (Hazz), a hajamat borzolták össze "pajkosan" (Zayn), vagy nemes egyszerűséggel a combomra csaptak (Liam).
- Pedig tényleg tetszett- bizonygattam.
- Elhisszük- kacsintott rám Lou.
- Mennyi az idő?- kérdezte Niall. Liam elővette a telefonját, és a képernyőre pillantva mondta:
- Fél tizenkettő lesz.
- Hú- bólintott Zayn.- Késő van.
- Kit érdekel? Együnk répát!- kiáltott fel Lou, és a hűtőhöz vágtatott, majd azt feltépte, és egy komplett répacsokorral tért vissza.- Ki kér?- lobogtatta körbe vigyorogva.
Inkább röhögve utasítottuk vissza a srácot. Ezután csak csendben mosolyogva hallgattam, ahogy a srácok poénkodnak és röhögnek. Hatalmas erőfeszítésembe került, hogy ne aludjak el. Ám az álom úrrá lett rajtam, és akaratom ellenére irányította a fejemet; gyengén koppant Zayn vállán, a szemhéjaim pedig vaskossá váltak.
- Mi az, Kels?- kérdezte vigyorogva Zayn.- Aluszkálunk, aluszkálunk?
- Hülye- motyogtam álmosan nevetve.
- Ideje aludni, kislány- mosolygott rám, a hajamat összeborzolva Liam.- Gyere- a karomnál fogva felhúzott.
Gondoltam, kicsit szórakozom, szóval satnyán felemeltem a karjaim.
- Vigyél fel- kértem nyájasan, mire mindenki felröhögött.
- Gyere, te óriás bébi- vigyorgott Liam, majd kilökte alólam a térdemet, és mielőtt hátra estem volna, megtartott a hátamnál, aztán könnyen a levegőbe emelt.- Mindjárt jövök- mondta mosolyogva a fiúknak, majd megfordult és elindult fel a lépcsőn.
Mikor a szobám elé ért, megállt, én pedig félkézzel belöktem az ajtót. Liam óvatosan letett az ágyamra, majd egy puszit nyomott a homlokomra.
- Jó éjt- mondta halkan.- Aludj jól.
- Jó éjt- motyogtam kómásan.
Amint Liam kilépett a szobámból, magamra húztam a takarót, és a szemeim rögtön leragadtak.
- Mi az, Kels?- kérdezte vigyorogva Zayn.- Aluszkálunk, aluszkálunk?
- Hülye- motyogtam álmosan nevetve.
- Ideje aludni, kislány- mosolygott rám, a hajamat összeborzolva Liam.- Gyere- a karomnál fogva felhúzott.
Gondoltam, kicsit szórakozom, szóval satnyán felemeltem a karjaim.
- Vigyél fel- kértem nyájasan, mire mindenki felröhögött.
- Gyere, te óriás bébi- vigyorgott Liam, majd kilökte alólam a térdemet, és mielőtt hátra estem volna, megtartott a hátamnál, aztán könnyen a levegőbe emelt.- Mindjárt jövök- mondta mosolyogva a fiúknak, majd megfordult és elindult fel a lépcsőn.
Mikor a szobám elé ért, megállt, én pedig félkézzel belöktem az ajtót. Liam óvatosan letett az ágyamra, majd egy puszit nyomott a homlokomra.
- Jó éjt- mondta halkan.- Aludj jól.
- Jó éjt- motyogtam kómásan.
Amint Liam kilépett a szobámból, magamra húztam a takarót, és a szemeim rögtön leragadtak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése