1. rész- "Nem értem Kelsey-t..."

Sziasztook:) 
Meghoztam az első részt!!:) Remélem tetszeni fog:)<3
U.i.: Komizni se felejtsetek el:)<3
Puszi: Kata xxx 

Liam szemszöge

Később furcsán elkezdett korogni a gyomrom.

- Kajás vagyok- tettem kezem a korgó hasamra.

- KAJA!- ordított fel Niall, mire felnevettünk.

- El kéne menni kajolni- dobálta a párnát Louis.

- Hova?- kérdeztem, amikor megszólalt egy telefon.

Zayn csak rápillantott a kijelzőjére, majd nemes egyszerűséggel lehalkította, és hátradobta.

- Perrie volt az?- kérdezte Hazza.

- Ja- vont vállat Zayn.

Mi csak csendben bólogattunk; tudtuk, hogy ez érzékeny pont Zayn-nek. Bár ő ezt erősen titkolja, mi látjuk rajta, hogy rohadtul fáj neki ez az egész... Iszonyat pipák voltunk Perrie-re, amiért ilyen csúnyán elbánt Zayn-nel, de sajnos nem tudunk semmit tenni ellene. Zayn oda volt érte, meg vissza, Pezz viszont megcsalta. Innen már érthető az ügy...

- Menjünk el a Nando's-ba- ötletelt Nialler.

- Fáradt vagyok- nyervogott Harry.- Liam.

- Igen?- vigyorogtam rá.

- Én szeretlek- pillogtatta meg pilláit, mire felröhögtem.

- Mit akarsz?

- Csinálsz olyan, izé..na, tudod- tekergette egy tök pici hajtincsét. A többiek fuldoklottak a röhögéstől, én pedig próbáltam leplezni.- Olyan kis finom kaját?

- De csak miattad- mutattam rá huncutul. Ezután egyszerre robbant ki belőlünk a röhögés. Egymásra mutogatva vihogtunk, amikor megszólalt a telefonom.- Csend!- intettem csöndre a fiúkat, majd felvettem.

- Kelsey?- kérdezte tátogva Lou, mire némán bólintottam.

- Mondjad- szóltam bele a kagylóba.

- L-liam..- kezdte akadozva Kelsey. Rögtön ideges lettem, amint meghallottam remegő hangját.

- Mi történt?- kérdeztem feszülten. A fiúk is figyelmesen hallgattak. Szemükben együttérzést, és aggódást láttam.

- Anya me-megint..- itt elakadt a hangja, és elsírta magát. Annyira szorítottam a telefont, hogy félő volt, azonnal eltörik. Kihallatszott a sírása a nappaliba, ahol a fiúk fészkelődni kezdtek.- Megint tisztára berúgott...Én annyira fé-félek, Liam...!

- Bántott?- kérdeztem ingerülten.

- Hát..- szipogott halkan.

- Kelsey!- emeltem fel a hangom, mire gyorsan válaszolt.

- Igen..megütött...

- Úristen...- simítottam végig a hajamat, és a tarkómon nyugtattam a kezem.- Jól vagy?

- Fogjuk rá... Liam, én nagyon félek..

- Hol vagy most?- kérdeztem, és visszaültem a kanapéra. A srácok aggódva hallgatták a telefont, és a körmüket rágva pillantgattak egymásra.

- A szobámban... bezártam az ajtót, mert ide is be akart jönni... Mit csináljak?

Mielőtt válaszoltam volna, Harry kivette a kezemből a telefont. Nem nyúltam utána, mert két éve is nagyon jól kijöttek egymással; Hazza mindig képes megnyugtatni őt. Harry félrement Kels-el telefonálni, mi pedig tétlenül néztünk össze.

- Megint?- kérdezte halkan Nialler, mire csak erőtlenül bólintottam.

- Mikor jön Kelsey ide?- kérdezte Lou.

- Minél előbb el fogom hozni- szántam el magam.

- Nyugi, Liam- mosolygott rám Zayn.- Ha Kels eljön, vigyázni fogunk rá.

Pár percig szótlanul néztünk ki a fejünkből, amikor Hazz visszaadta a telefonomat.

- Na?- kérdeztem felállva.

- Srácok..- túrt göndör fürtjei közé.- Valami rohadt nagy gubanc van ott...

- Mikor menjünk érte?- kérdezte Nialler.

- Azt mondta, nem szeretne elmenni onnan- tárta szét a karját Hazz.- Szerinte segítenie kell az anyjának, de nagyon fél...

- Akkor? Mi legyen?- pillantott fel rám Louis.

- Nem tudom...- sóhajtottam, majd fellépkedtem a szobámba.

Bevágtam magam mögött az ajtót, és fáradtan rogytam az ágyamra. Nem értem Kelsey-t... Nagyon rendes tőle, hogy még így is szeretne segíteni az anyjának, ez annyira rá vall. Ahol tud, segíteni akar, de az a baj,hogy valahol nem lehet segíteni...

Kelsey szemszöge

Miután Hazz letette a telefont, kicsit megnyugodtam. Már nem sírtam. Már csak az ágyamban magamra húzott takaró alatt reszkettem, és imádkoztam, nehogy kinyíljon az ajtó, és az azt ütlegelő anyám be tudjon jönni. Bármennyire is furcsa, nem szerettem volna otthagyni. Úgy éreztem, segítenem kell neki, hogy leszokjon az alkoholról. Viszont ez Liam-nek nem tetszik, az tuti...

Anya még mindig lent dörömbölt, én pedig remegő kezekkel, és a torkomat csípő könnyekkel pötyögtem egy üzenetet Liam-nek:
Liam... Iszonyatosan félek.. Nem tudom, mit csináljak. Félek a saját anyámtól. Normális ez?? Nem hiszem.. De tudod mit? El akarok innen menni, minél gyorsabban. Eddig úgy hittem, nekem is jobb, ha itt maradok. Ez kb. 5 percig tartott. De egyet biztosan tudok: anya nem fogja hagyni, hogy elvigyél. Szeretné, hogy itt maradjak, mert szeret. Tudom, hogy szeret. De nem szeret annyira, hogy nem verjen meg minden nap.. Én is szeretem őt. Kérlek, Liam... Segíts... Már nem bírok tovább itt élni.. 
Kelsey

Liam szemszöge

- Fiúk!- kiabálva rohantam le a lépcsőn.

- Liam!- dobott meg egy párnával Niall, amit csak leráztam magamról, és levetettem magam a kanapéra. 

- Mi az?- huppant le mellém Harry.

- Ezt nézzétek- nyomtam az orra alá a telefonom.
- Mi ez?- kezdte el olvasni, miközben a többiek is körénk gyűltek.
-Kelsey az?- kérdezte Lou. Szemében aggódást fedeztem fel, és mérhetetlen együttérzést.
- Igen.. Nem tudom, hogy fogom elhozni onnan.. Az anyja ragaszkodik hozzá...Tényleg nem tudom...- túrtam a hajamba.- De nem fogom ott hagyni.. Most már nem.
- Liam, nem te tehetsz erről- mosolygott rám barátságosan Niall. Bánatosan felnéztem az előttem álló fiúra.
- Mit eszel?- kérdeztem összeráncolt homlokkal, mire Zayn halkan pukkant egyet a röhögéstől, és Hazzáék is elvigyorodtak.
- Találtam- vont vállat csámcsogva a szőkeség, majd szórakozottan beleharapott a csokis csigájába.
- Ugye nem a hűtő mögött?- vontam össze a szemöldököm.
- Öö..neeem, dehogy is- nézett körbe kék szemeivel, majd leült a földre, és benyomta a tévét.
- Mi lenne, ha kihagynám a holnapi próbát, és benéznék Kelsey-hez?- vetettem fel a tévére függesztve szemeim.
- Nem hiszem, hogy téged oda beengednének, Liam- adta vissza a telefonom Harry. Zsebre tettem a készüléket, és megdörzsöltem az arcomat.
- Már mér ne?- csámcsogott Nialler.
- Tuti rájönnének, hogy el akarod vinni Kels-t.. igaza van Harry-nek- bólogatott Louis.
- Szerintem először fel kéne mérni a terepet...- gondolkozott Harry.
- Tesó, úgy beszélsz, mint egy nyomozó- csapta finoman tarkón Lou, mire felröhögtünk.
- Liam, én szívesen elmegyek Kels-hez- szólalt meg hirtelen Zayn.
- Komolyan?- kérdeztük egyszerre, mert nem igen számítottunk arra, hogy ilyen állapotban is képes harcolni, ha kell.

- Miért ne?- rántotta meg a vállát.- Legalább viszont láthatom majd a kicsi Kelsey-t.
- Már 19- mosolyogtam rá.
- Akkor a nagy Kelsey-t..tök mindegy- legyintett vigyorogva.
- Uhh.. Zorro megy a Film+-on..- szólalt meg Niall.
- Zorroo!!!- ordított fel Lou, majd Harry ölébe vetve magát elkezdte nézni filmet. Nevetve ráztam a fejem, Nialler pedig konkrétan a földön feküdt a röhögéstől.
- Bocs, srácok- szólalt meg Zayn, majd felvette rezgő telefonját a földről.- De ezt fel kell vennem...
- Menj csak- mosolyogtam rá.
Zayn felszaladt a lépcsőn, és bevágta maga mögött a szobája ajtaját. Kérdőn néztünk össze.

Zayn szemszöge

Amint becsuktam a szobám ajtaját, felvettem a telefonom.

- Mit akarsz, Dereck?- kezdtem köszönés nélkül.

- Már nem is köszönsz, Zayn?- hallottam Dereck rekedtes hangját a vonal másik végén.

- Egy ilyennek, mint te? Hagyjál már...Mondd, mit akarsz?- váltottam komolyra.

- Van egy kis munka- szinte láttam, amint az elhasznált füvet unottan a kukába pöccinti.

- Nem érdekel- vágtam rá.

- Jajj, Zayn, ne csináld- röhögött keserű, reszelős hangján.- Neked is tetszett a múltkori...

- Az egyszeri alkalom volt!- mondtam dühösen.

- Louis is így gondolja?- kérdezte, némi éllel a hangjában.

- Ebből Louis-t hagyjad ki!- emeltem fel a hangom,majd halkabbra vettem a figurát.- Attól, hogy valamit kipróbáltunk, még nem jelenti azt, hogy olyan barmok akarunk lenni, mint te vagy, Dereck...

- Elmondhatnám,amit szeretnék?- kérdezte unottan. Hallgatással válaszoltam, így folytatta.- Van egy bár... a város szélén. Kéne oda egy dolgozó...csak éjjelre. Te alkalmas lennél rá.

- Ezt verd ki a fejedből!- vágtam rá komoran.- Nem vagy eszednél, ember! Kizárt, hogy elvállaljam!

- Azért gondold át...- dörmögte a kagylóba.

- Miért tenném?

- Mert megütöd a bokádat...

- Ne fárassz..- hunytam be a szemeim.- És ne keress többet, érted? Kösz..- azzal lecsaptam a telefont.

Idegesen túrtam a hajamba, miközben levágtam magam az ágyamra.
Dereck miatt próbáltuk ki Lou-val.. a.. füvet. Sosem bocsájtom meg magamnak ezt az egészet. Nem csak magamnak, de az egész bandának is ártottam ezzel. Rengeteg rajongónk tűnt el, mintha sosem lett volna. Perrie meg elhagyott. Szóval az életem hivatalosan is romokban. Szeretném, ha megértenék az emberek, hogy én attól még ugyanaz vagyok: ugyanaz a vicces, rossz fiú. Louis is ugyanaz maradt. Nem változtunk. Csak fiatalok vagyunk. És, ahogy Liam is mondta, még rengeteg hibát fogunk elkövetni az életben. De még tanulhatunk a hibáinkból. Ezt szeretném, ha megértenék az emberek...